  A "Látlelet 2008. - kutatás az előítéletesség és az intolerancia hazai helyzetéről" a Political Capital Institute által a Magyar Antirasszista Alapítvány felkérésére készített áttekintő tanulmány a hazai előítéletesség és intolerancia helyzetéről, valamint a szélsőjobboldal társadalmi hatásáról. 2008-tól kezdve minden esztendőben Látlelet címmel áttekintés készül a rasszizmus hazai helyzetéről.
A tanulmány saját elméleti és empirikus kutatásokra, illetve a téma hazai és nemzetközi szakirodalmának feldolgozására alapozva átfogóan mutatja be a mai hazai előítéletek megjelenési formáit, különböző „arcait” és elemzi a nemzetközi összehasonlításban is jelentősnek nevezhető hazai előítéletességben rejlő társadalmi veszélyeket. A tanulmány ugyanakkor elsődlegesen nem elméleti, hanem gyakorlati célokat szolgál: az átfogó helyzetértékelésből kiindulva javaslatokat fogalmaz meg a társadalmi szereplők (pártok, jogalkotók és jogalkalmazók, média, oktatási szereplők, stb.) számára. Meggyőződésünk, hogy az előítéletek maguk is tanult társadalmi „termékek”, tehát módosíthatóak, gyengíthetőek; megjelenésük visszaszorítható. Az erősödő magyar előítéletességgel kapcsolatban gyakorta hallható pesszimista-fatalista hozzáállás nem indokolt, összehangolt társadalmi-politikai programokkal a probléma jelentősen enyhíthető. Tanulmányunk szerint az utóbbi két év eseményei a hazai antiszemita és rasszista közbeszédben minőségi változást eredményeztek. A 2006. ősze óta tapasztalható szélsőjobboldali akciók, az Olaszliszkán történteket követő rasszista reakciók, illetve a Magyar Gárda színrelépése olyan gátakat szakítottak át a hazai nyilvánosságban, melyek az előítéletek nyílt artikulálódását korábban jelentősen visszafogták. Ez nagymértékben növelte hazánkban a szélsőjobboldal potenciális társadalmi bázisát és politikai mozgásterét. A romák és nem romák közti ellentét mára egyértelműen hazánk legfontosabb társadalmi konfliktusává vált. A társadalmi egyenjogúságért vívott küzdelemnek természetes (és gyakran előremozdító) állomása szokott lenni a többségi és kisebbségi társadalom közti konfrontáció erősödése. A jelenlegi helyzet ugyanakkor nem a kibontakozás felé halad, ami egyszerre köszönhető a parlamenti pártok struccpolitikájának, a megfelelő kormányzati programok hiányának, a Magyar Gárda agresszív szimbolikus fellépéseinek, továbbá a hazai cigányság gyenge identitásának és ezzel összefüggő alacsony szervezettségének.
A Konferencia képeit tekintse meg Itt |
